Ha Ridley Scott sci-fit rendez, akkor azt mindenki fokozott izgalommal várja. Elvégre ő volt az, aki teljes mértékben megváltoztatta a műfajt, ráadásul nem is egyszer. Először a Nyolcadik Utas: a Halál volt az, amely egy új, máig követett ösvényt taposott ki az űrfilmek között, majd nem sokkal később a Szárnyas Fejvadásszal fektette le a filozofikus sci-fi alapkövét, melyre azóta számtalan alkotás építkezhetett.
Matt Damon a vörös bolygón
A Mentőexpedíciónak azonban több akadállyal is szembe kellett néznie. Elsősorban éppen a rendező múltjával, hiszen a zseniális mérföldkövek mellett Scott az utóbbi évtizedben meglehetősen hullámzó színvonalat produkált. Ráadásul ott van a film alapjául szolgáló bestseller hatalmas rajongótábora, akik árgus szemekkel várják, hogy beleköthessenek kedvenc regényük adaptációjába. A film azonban ha nem is hibátlanul, de kétségkívül látványosan kerüli ki a buktatókat.
Egy kutatócsoport éppen a Marson teljesíti küldetését, amikor egy óriási vihar csap le rájuk. Úton az űrhajóhoz egyikük leszakad a csoporttól, és miután a rádió szerint nem ad életjelet, a csapat többi tagja halottnak véli. Mivel a vihar veszélyezteti az ő menekülésüket is, úgy döntenek, elindulnak hazafelé. Nem sokkal később azonban kiderül: a hátrahagyott Mark Watney életben maradt. Mindössze egy évre elegendő élelme és levegője maradt, a legközelebbi Marsra látogató misszió viszont csak négy év múlva fog megérkezni. Ki kell hát találnia, hogyan húzza ki négy évig, és hogyan lépjen kapcsolatba a földiekkel.
A Mentőexpedíció végtelenül okos, humoros és nem utolsósorban izgalmas film. Scott legújabb mozija nagyon élvezhető: nem próbálja meg felülmúlni korábbi, legendás alkotásait, sokkal inkább igyekszik ugyanazt a műfajt egy egészen más szemszögből megközelíteni. Még ha azt nem is vesszük számításba, hogy a rendező eddigi filmjei amúgy is inkább komolyabb hangvételűek voltak, Scott előző munkája, az Exodus sem adott nagy reményekre okot. A Mentőexpedíció azonban mindannyiunk elvárásait felülmúlja.
A film látványvilága egyszerűen lélegzetelállító, de ezt már megszokhattuk Scott-tól, akinek még a leggyengébb filmjei is szemet gyönyörködtetőek. A szigorú, tekintélyt parancsoló marsi tájképek láttán nehezen fogja bárki is kibogozni, hogy vajon hol vették fel ezeket a jeleneteket. A filmen dolgozó animátorok észrevétlenül teremtették meg a hatalmas űrhajókat, valamint a körülötte játszódó akciójeleneteket, a trükkökkel dolgozó stáb pedig hihető és kézzelfogható marsi környezetet varázsolt a vászonra. A beleéléssel egy percig sem lesz gondja senkinek, ugyanis a képek és a környezet rendkívül magával ragadóak.
Az alkotás középpontja a Watney-t alakító Matt Damon. Ő a film szíve, nélküle nem ugyanúgy nézne ki a mű. Sajátos sármjával hoz egyfajta könnyedséget a történet meglehetősen ijesztő és szorongató légkörébe, és rendkívül megkönnyíti az azonosulást bárki számára. Damon alakításában Mark Watney olyan fickó, akit másodpercek alatt megkedvelünk, és úgy érezzük, mintha mindig is ismertük volna. Állandó sztorizgatásával, valamint végtelen életszeretetével azonnal belopja magát mindenki szívébe, és emlékezetes karaktert teremt meg.
Bár a film többi színésze valamelyest háttérbe szorul Damon mellett, azért ők is hozzák azt a szintet, amit megkövetel tőlük a szerep. És itt jön elő a film egyik hibája, ugyanis egy csapat tehetséges színészt pazarolt el Scott pár soros szerepekre. Bár az nem tiszta, hogy hogyan lehetett volna ezeket a karaktereket jobban előtérbe hozni, vagy kiépíteni, azért mégis rossz látni, hogy ennyi tálentum van beszorítva méltatlanul korlátozott szerepekbe.
További hiba, hogy a film szerkezetileg néhol zsúfoltnak érződik. A rendező többször is zenés montázzsal gyorsítja fel az eseményeket, hiszen rengeteg információt kellett beletuszkolni a kétórás játékidőbe. Éppen ezért valahol a harmadik felvonásnál egy kicsit megbicsaklik a mozi, és megtörik a korábbi lendület, valamint a részletes építkezés. Azonban Scott képes talpra állni, és végül egy hatalmas fináléval zárja le a filmet. S bár rengeteg esemény kimaradt a regényből, az alkotók nem is szándékoztak tökéletes adaptációt készíteni, a film önmagában is megállja a helyét.
A Mentőexpedíció tehát nem hibátlan, de hihetetlenül szórakoztató és lendületes mozi, mely több műfaj rajongójának is minőségi szórakozást nyújt majd, és egy percig sem nézi hülyének a közönségét. A könnyed megközelítéssel Scott új színt vitt a sci-fik és a túlélőfilmek műfajába, maga mögött hagyva a zsánerre olyannyira jellemző szenvedést és komor hangulatot. Éppen ezért teljes szívvel ajánlható bárkinek, hiszen az év egyik legjobb alkotásával van dolgunk.
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Ön is megnézheti: október 7-ig: 17.15-ös és 20 órai kezdéssel, október 9. és 14. között 20 órától, október 15–21. között pedig 17.30-tól.. Apolló mozi, Miklós u. 1. el.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu . A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 860 Ft, 2D gyermek/diák – 760 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 660 Ft, 3D normál: 1090 Ft, 3D gyermek/diák – 990 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 890 Ft.
